Hogyan tegyünk félre?

Megtakarítani nem egyenlő azzal, hogy kevesebbet költünk. Persze ez is hozzá tartozik, de a tudatos megtakarítás jóval több ennél (a spórolós részről is írok majd később). Sokszor mondják, hogy Magyarországon nem elég fejlett a lakosság pénzügyi kultúrája, ezzel maximálisan egyet értek. Szerintem spórolni tudunk (legalábbis elméletben mindenképpen), de ez messze van attól, hogy a pénzügyeinket megfelelően kezeljük.

Találtam egy cikket, ami jól összefoglalja, milyen lépéseket kell tennünk, hogy tudatos "megtakarítókká" váljunk.

1. Csökkentsd a hiteledet. Persze hitelből is többféle lehet. Vannak a hosszútávra felvett hitelek (lakás, autó), a fogyasztási hitelek és végül a személyi hitelek. Ez utóbbi a legdrágább. Gondolkodjunk, mielőtt hitelt vennénk fel. Például, ha ki tudok fizetni mondjuk 5000 Ft-ot egy hónapban arra, hogy az új TV-m hitelét törlesszem, akkor mi lenne, ha elhalasztom a TV vásárlást mondjuk egy évvel és ezt a pénzt addig félreteszem. Ennyivel is kevesebbre kell kamatot fizessek a banknak. Érdemes egyszer kiszámolnunk, hogy a hirdetésekben közölt törlesztőrészletekkel és futamidőkkel kiszámítva mennyit is fizetünk vissza a végén. Meglepődünk az eredményen.

2. Tűzzél ki megtakarítási célokat. A rövidtávú célokat viszonylag könnyű meghatározni. Például ha akarsz venni egy új biciklit, nézd meg mennyibe kerülne. Ha szeretnél lakást venni, határozd meg, mennyi lenne az önrész, amit ki kell fizetned. A hosszútávú célokat kicsit tovább tart megtervezni. Például, ha a nyugdíjra való megtakarítás a hosszútávú célod, becsüld meg a várható nyugdíjat (na hát ez az, ami elég nehéz jelenleg) és így ki tudod számolni, hogy a nyugdíj mellé mondjuk 20 nyugdíjas évet nézve (most nagyon optimista voltam), havonta mekkora plusz jövedelmet szeretnél még. Nyugdíjkalkulátort többet is lehet találni a neten, itt is van például egy. (Ez a téma önmagában is megér egy bejegyzést.)

3. Határozz meg időkereteket. Az egyes célokhoz határozd meg, mikorra szeretnéd elérni. Pl. szeretnék vásárolni egy lakást mához számított két évre. Fontos, hogy az időtartam elegendő legyen, ebben segít a következő pont.

4. Számítsd ki mennyit kell megtakarítanod, hetente, havonta, hogy elérd a kitűzött célokat. Ha irreális összeg jön ki, akkor módosítsd az időkeretet.

5. Rögzítsd a kiadásaidat. A megtakarítás két összeg különbségéből jön létre: a bevételeid és a kiadásaid. Ezért egy-két hónapig írjál fel minden kiadást és minden bevételt, majd összesítsd őket típusonként, hogy lásd, kb. milyen típusú és mennyi kiadásod és bevételed van egy hónapban. (Kiadástípusok pl.: élelmiszer, illatszer, rezsi, autó, szórakozás, ruházat stb.)

6. Csökkentsd a kiadásaidat. (Erről majd külön is írok egy bejegyzést.) Egy-két hónap elteltével látni fogod, hogy mire mennyi megy el, vizsgáld meg, mit lehet csökkenteni. Például gondold át, hogy a havi rezsi kiadások közül min hogyan lehetne spórolni. Érdemes a szolgáltatók árait és csomagjait időről időre összehasonlítani, mert ami a megkötéskor esetleg a legkedvezőbb volt, az egy év elteltével már nem biztos, hogy az. Vizsgáld felül, hogy ténylegesen szükséged van-e a megrendelt szolgáltatásokra (internet sávszélesség, TV előfizetés, városi telefonvonal stb.)

7. Értékeld újra a kitűzött céljaidat. Összesítsd azokat a kiadásokat, amik feltétlenül szükségesek és vesd össze a bevételekkel. (A feltétlenül szükséges kiadások fogalma természetesen egyénileg eltérő. És itt van szerintem egy jelentős különbség az emberek között. Sokan gondolják azt, hogy "nem igaz, hogy ez az újságot, könyvet, mozit stb. nem engedhetem meg magamnak, hiszen folyamatosan dolgozom." Egyrészt, ha valakinek az a tét, hogy elárverezik a házat a feje fölül, akkor az tényleg nem engedheti meg magának. De gondolj ilyenkor arra, hogy ez az időszak sem tart örökké, ha jól takarékoskodsz. Másrészt kiküszöbülheted ezt a problémát úgy, hogy hetente/havonta engedélyezel egy meghatározott összeget az ilyen típusú "jutalmakra" és akkor nem fognak elszállni a kiadásaid.) A feltétlenül szükséges kiadások és a jövedelmed különbségét vesd össze a 4. pontban összeírt megtakarítási összegekkel. Így láthatod, hogy mire mennyit tudsz megtakarítani, és esetleg felülvizsgálhatod a céljaidat vagy az időkereteket.

8. Készíts költségvetést. A kiadások és a megtakarítási tervek ismeretében készíts egy kb. havi költségvetést, hogy láthasd, mire mennyit költhetsz egy hónapban.

9. Ne használj hitelkártyát. Bár a hitelkártya-használat az USA-ban a magyarországival szemben sokszoros méreteket ölt, nálunk is egyre inkább elterjed a személyi hitelek igénybevétele. A személyi hitelek a legdrágábbak és bár sokszor nem számol fel kamatot a bank, ha  egy hónapon belül kiegyenlítjük a hitelt, ez csalóka lehet, mert az így visszafizetett összeg a következő havi bevételből fog hiányozni, így ez egy olyan tétel lehet, amit folyamatosan görgetünk magunk előtt.  De ehhez a témához kapcsolódik önmagában a bankkártyahasználat is. Sokan többet költenek bankkártyával, egyszerűen azért, mert a pénzmozgás nem annyira látványos és kézzelfogható. Ugyanakkor a bankkártyás fizetés a készpénzesnél olcsóbb is lehet, hiszen a bankok a készpénzfelvételért meghatározott összeget számolnak fel. Ezért nézzünk utána, hogy a bankunknál mi a tarifa (sokszor havonta egy vagy két felvétel ingyenes) és így egy összegben vegyük fel a pénzt. Ezt utána a költségvetésünknek megfelelően tárolhatjuk külön kis borítékokban, hogy kordában tartsuk a költekezést.

10. Nyissál egy megtakarítási számlát. Könnyebb kezelni úgy a megtakarításainkat, ha külön számlán vannak. Ráadásul a megtakarítási számlán sokkal jobban kamatozik az összeg, mint egy lakossági folyószámlán, hozzáférni - konstrukciótól függően - korlátozottan lehet.

11. Először magadnak fizess. Sokan úgy gondolkodnak, hogy ha marad a hónap végén, azt félreteszem. Csináld fordítva. Amint megjön a fizetésed tedd be egy részét (pl. 10%-át) egy megtakarítási számlára.
Állandó megbízást is adhatunk a banknak, hogy havonta meghatározott összeget utaljon át erre a számlára, így nem fenyeget az a veszély, hogy idő előtt elköltjük a megtakarításra szánt pénzt.  Saját tapasztalataim alapján ez egy hihetetlenül fontos dolog. Egyszerűen megakadályozza azt, hogy az ember felélje a megtakarításait. Még ha olyan alacsony is a jövedelmünk, hogy a szükséges tervezett kiadások után szinte semmi nem marad, akkor is érdemes legalább egy kis összeget így elkülöníteni. Sokan mondhatják, hogy "mit érek azzal a havi pár ezer forinttal". Egy hónapban kevés lemondást jelent, de például nagyon jól jöhet az a pár ezer forint ha tönkre megy a hűtő és hirtelen kell újat venni. Annyival kevesebbet kell esetleg áruhitelre költeni és még kevesebb kamatot kell a banknak fizetni. Akár két megtakarítási számlát is vezethetünk, egyet a "hozzányúlok, ha hirtelen nagyobb kiadás esedékes" céllal (tönkrement hűtő esete, rövidebb távú megtakarítási célok), egy másikat a pedig hosszútávú megtakarítási céllal.

Felhasznált cikk: http://www.wikihow.com/Save-Money